Hitel, befektetés, megtakarítás

Visszlízing

2011-02-02T15:49:00.000+01:00

Létezik egy olyan finanszírozási forma, ami Magyarországon eddig csak a vállalkozói szektorban terjedt el, az utóbbi időben azonban több pénzintézet is aktívan értékesíti lakossági finanszírozásban is. A visszlízingről van szó.

Az adósságrendező hitelekkel szemben számos előnye – és néhány hátránya – van egy ilyen lízingkonstrukciónak.

Hátrányok:

A lízingidőszak végéig a lízingcég lesz az ingatlan tulajdonosa, de az ingatlan birtokosai továbbra is a korábbi tulajdonosok lesznek, akik az ingatlannal szabadon rendelkezhetnek (bérbe adhatják, eladhatják, stb.). Az ingatlan értékesítésekor a lízingcéget csak a hátralévő tőketartozás (+2% végtörlesztési díj) illeti meg.
Mivel tulajdonosváltozásra kerül sor, ezért illetékvonzata is lehet ennek a finanszírozási formának, de a kedvező kamatozás miatt ez a pluszköltség sokszorosan megtérülhet.

Előnyök:

deviza finanszírozás, mint választható alternatíva,
a hitelkiváltáson túl szabadfelhasználású összeg is igényelhető,
nincsenek induló költségek (elengedik/visszatérítik),
kedvező kamat (akár 5,7%),
nincs életkori korlátozás.

Amennyiben szívesen megtudna többet a visszlízingről, vagy kérdése lenne, kérem jelezze!

solymigabor@gmail.com

Pénzügyi válság, pénzügyi helyreállás (I.)

2009-03-25T09:59:00.002+01:00

Miért került válságba a pénzügyi rendszer? Kikre, milyen hatással van/lesz a válság? Kik és miben felelősek a jelenlegi helyzet kialakulásáért? Hogyan állítható talpra a gazdaság? Ezek a kérések, s a kérdésekre adott lehetséges válaszok már csak a személyes érintettség okán is egyre többeket foglalkoztatnak. Amíg korábban kedvenc újságunk gazdasági rovatát azzal a lendülettel lapoztuk át, mint a sport iránt közömbös háziasszonyok a sportrovatot, ma sok futballszurkoló is előbb nézi meg az euró árfolyamát, mint a hétvégi forduló eredményeit.

Ezen cikk a fenti kérdéseknek egy sokkal személyesebb, ugyanakkor az egyének számára éppoly nagy (vagy nagyobb!?) jelentőséggel bíró leszűkítésével foglalkozik:
· Önt, az Ön háztartását hogyan, mennyiben érinti a pénzügyi válság.
· Miért került nehéz helyzetbe?
· Terheli-e Önt bárminemű felelősség a kialakult helyzettel kapcsolatban?
Figyelem! Az utolsó kérdés szándékosan provokatív! Hiszek abban, hogy minden helyreállás alapja az, hogy az egyének, csoportok felismerik mi az amit rosszul csináltak, megbánják azt, és más, helyes magatartásformát vesznek föl.

Az első két kérdésre ahány ember, annyi válasz létezik. Az általánosítás, bizonyos hasonlóságok alapján való csoportosítás rossz diagnózist és téves kezelést szülhet. Mindenkinek más természetű és más súlyú problémákkal kell e nehéz időkben szembenéznie. Ezek megoldására, enyhítésére, növekedésének megakadályozására mindenkinek egyedi, személyre szabott megoldásra van szüksége.
Azok a hibák, amelyeket pénzügyi jellegű döntéseink meghozatalakor elkövetünk/elkövettünk ellenben mindannyiunknál hasonlóak. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány olyan jellegzetes hibát, amelyek következményei miatt most sokan nehezebb helyzetben vagyunk mint ami körülményekből szükségszerűen adódna.

Nem vettük figyelembe a pénzügyi megoldások közötti választás óriási tétjét

Autó vagy ingatlan vásárlásakor legtöbbünk nagyon körültekintően jár el: megfogalmazzuk konkrét elvárásainkat, nagyon figyelünk az ár/érték arányra, az összes lehetőséget számba vesszük, végül hosszas mérlegelés után megalapozott döntést hozunk. Majd besétálunk az autókereskedésbe/ingatlanirodába, aláírjuk a szükséges papírokat, köztük a hitelszerződést is. Vajon, ha a kiválasztott ingatlant 5-6 millió forinttal drágábban árulták volna, vagy a túl drágának tartott lakást 5-6 millióval olcsóbban adták volna ugyanazt a döntést hoznánk-e?
Ugyanakkor sokunkban fel sem vetődött, hogy ha a finanszírozási lehetőségeket hasonlóan körültekintő mérlegelés tárgyává tesszük, akkor szintén milliós nagyságrendű tételeket spórolhatnánk meg.

Hiányos információk alapján döntöttünk

„Ön melyik hitelt választaná? Amelynek 40.000 Ft a kezdő törlesztőrészlete, vagy amelyiknek 50.000 Ft?” Ha mégis több ajánlat közül választottunk, abba a hibába eshettünk, hogy csak a kezdeti törlesztőrészlet vettük figyelembe a döntésünkkor, pedig devizakockázat miatt . a néhány hónapos kamatkedvezmények végeztével és az eltérő tőketörlesztési arányok miatt is ugrásszerűen megnőhet, vagy éppen folyamatosan emelkedhet a havi teher. Ezen tényezőket figyelmen kívül hagyva könnyen abban a helyzetben találhatjuk magunkat, hogy noha a lehető legolcsóbb hitelt szerettük volna választani, mégis összességében több millió forinttal többet fizetünk ki a teljes futamidő alatt, mintha egy „középkategóriás” hitelt választottunk volna.

Figyelmen kívül hagytuk a kockázatokat

Azok az amerikai bankok, amelyek tömegével adtak olyan jelzáloghiteleket, ahol a hitel összege magasabb volt, mint a fedezet értéke, és azok az adósok, akik devizahitel felvétele mellett döntöttek, de nem vették figyelembe, hogy hitelük törlesztőrészlete akár 20-30%-al is megemelkedhet, hasonló hibát követtek el. Nem tették fel a következő kérdést: Mi van, ha …? Semmilyen pénzügyi jellegű döntést nem szabad úgy meghozni, hogy a kockázatokat nem vesszük figyelembe, legyen szó akár hitelről, akár megtakarításról, akár befektetésről.

Nehezen váltunk

Mi magyarok pénzügyek dolgában sokkal lojálisabbak vagyunk a már jól bevált bankunkhoz, biztosítónkhoz, mint az európai népek többsége. Egy dolgot azonban ne felejtsünk el. Csak azzal fogjuk tudni rákényszeríteni a pénzügyi szolgáltatókat, hogy jobbnál jobb ajánlatokkal versenyezzenek értünk, ha mi az ajánlatok és nem az emblémák alapján döntünk.

Túl sokat költöttünk

Amíg fizetésünket egy összegben kézhez kaptuk, pénztárcánkba pillantva könnyedén felmérhettük, mennyi pénzt költhetünk még az adott hónapban. Ma, amikor csak annak nincs bankszámla hitelkerete és/vagy hitelkártyája, aki az ez irányú ajánlatokat kategorikusan visszautasítja, úgy költhetünk többet annál, mint amit megengedhetnénk magunknak, hogy csak hosszú hónapokkal később vesszük észre, hogy baj van. A hitelkártyák használata könnyen egy olyan adósság-csapdába juttatja használóját, amiből önmagában a túlköltekezés felszámolása sem jelent kiutat.

Jövedelmünkből nem raktunk félre

Végezetül a magyar lakosság pénzügyi gyakorlatának legnagyobb hiányosságáról hadd szóljak néhány szót. A magyar emberek döntő többsége (tisztelet a kivételnek) semmiféle megtakarítással nem rendelkezik. Őket akár egy rövid ideig tartó, jövedelem kiesés vagy egy nagyobb váratlan kiadás is könnyen az ellehetetlenülés szélére sodorhatja. Ilyen helyzetbe jutva sokan hitelből kezdték a megélhetésüket is finanszírozni. Ez nehéz helyzet további elmélyülését eredményezte. Az ilyen adósságspirál nem csak az alacsony jövedelműeket fenyegeti, hanem mindenkit aki a nehezebb időkre gondolva nem képez pénzügyi tartalékot és azokat is akik egészségükre vagyontárgyaikra nem kötnek biztosítást.
Írásunk második része azokról a kapaszkodókról fog szólni amik a pénzügy helyreállásban fontos segédeszközök lehetnek.

Solymosi Gábor
független pénzügyi tanácsadó

Melyik hitelkonstrukciót válasszuk?

2008-08-16T13:58:00.003+02:00

Amit megkapunk. Olyan független hitelközvetítőt kell választani, aki a bankok ügyfél/hitelügylet-minősítő paramétereivel tisztában van, és így meg tudja mondani, hogy mely bankok azok, amelyeknél „átmegy” az adott hitelkérelem.
Mérjük fel, hogy mekkora törlesztőrészletet tudunk jelenleg vállalni (deviza hiteleknél a tényleges törlesztőrészlet 10-20%-kal alacsonyabb legyen), hajlandóak/képesek leszünk-e az alacsony kezdő törlesztőrészletért cserébe a későbbiekben magasabb törlesztőrészletet fizetni. Illetve a későbbi alacsony törlesztőrészletek reményében hajlandóak/képesek vagyunk-e most magasabb összegű részleteket fizetni.
A következő paraméterek közül válasszuk ki azt, ami a legfontosabb, majd válasszunk 2-3 másikat, amelyet szintén fontosnak tartunk: a teljes futamidő alatt fizetett összes törlesztőrészlet a lehető legalacsonyabb legyen, az első x évben a törlesztőrészlet a lehető legalacsonyabb legyen, a lehető legrövidebb futamidő, az előzetes költségek (értékbecslési díj, közjegyzői díj, folyósítási jutalék, stb.) a lehető legalacsonyabbak legyenek, minél előbb megkapjuk a hitelt, egyszerű/gyors ügyintézés, egyéb egyéni szempontok. Számunkra a legmegfelelőbb hitelkonstrukció az, amely a legfontosabbnak választott szempontból a legkedvezőbb(ek egyike), s az egyéb fontos szempontoknak is a lehető legjobban megfelel.
A fenti prioritások figyelembe vétele mellett és megfelelő szakmai segítséggel gyakran tudunk olyan hitelkonstrukciót választani, ahol a rendszeres tőketörlesztés helyett/mellett valamilyen (pl.: lakástakarék-pénztár, életbiztosítás, befektetési számla) megtakarítási formába halmozva fel a később betörlesztésre kerülő tőkét, a hagyományos hitelekhez képest jelentős összeget/éveket spórolhatunk meg.

„Jenhitelt” szeretnék - tud segíteni?

2008-08-10T13:29:00.005+02:00

„Szóval, kedves Kovács úr, az Ön hitelének havi törlesztő részlete 70.670 Ft, ha forint alapú hitelt vesz fel; 43.600 Ft, ha CHF alapú- és 38.400 Ft, ha a hihetetlenül kedvező jenhitelt választja. Akkor melyik legyen, Kovács úr?” – Ezzel a rendkívül kifinomult eladástechnikával értékesítik országszerte a „sorszámhúzogatós” ügyfélterekben a magyar jelzálog piac újdonságát, a japán jen alapú jelzáloghitelt. Abban az esetben, ha Kovács úr esetleg a végső rábólintás előtt a kockázatokról és mellékhatásokról érdeklődne, akkor tájékoztatják arról, hogy az árfolyamkockázat azért nem jelent problémát, mert jenhitelének devizanemét díjmentesen meg tudja változtatni.

Ahhoz, hogy a kockázatokról teljes és korrekt képet kapjunk, azt kell megvizsgálnunk, hogy mit nyerhetünk és mit veszíthetünk, és mi a valószínűsége annak, hogy nyerünk ill. veszítünk. Persze a kockázatok ismeretében is dönthet úgy Kovács úr, hogy neki az alacsony induló törlesztő részlettel bíró jenhitel tetszik. De az biztos, hogy nem hazánkban lenne a jen alapú hitelek aránya a legmagasabb Európában a lakossági hitelpiacon, ha mindenki tisztában lenne a jenhitel kockázataival.

Ha valaki jelen írás elolvasása után is úgy dönt, hogy jen alapú hitelt szeretne felvenni, annak szívesen segítek. Elérhetőségem: solymigabor@gmail.com, 06-30-492-5127. Sikerdíjat nem kérek!

Devizahitelek esetében csak az induló törlesztő részletet tudják pontosan megmondani, az, hogy a további hónapokban mennyit fizetünk annak a függvénye, hogy az adott deviza (amelyben hitelünket nyilvántartják) és a forint árfolyama hogyan fog változni a jövőben. Ez a kockázat CHF és EUR alapú hitelek esetén is fenn áll. Ezeknél két stabil, szűk sávban mozgó valuta áll szemben az instabil, nagy kilengéseket produkáló hazai fizetőeszközzel. 90%-ban a forint árfolyamának ingadozása miatt nő ill. csökken ezen hiteleink törlesztő részlete. A japán jen alapú hitel esetében két, rendkívül volatilis (azaz változékony) valuta jelenti a hitel két lábát. Két olyan ország pénzneme, amely mind földrajzilag, mind gazdaságilag nagyon messze van egymástól, devizájuk árfolyamának alakulását teljesen különböző – és mint látni fogjuk –, gyakran ellentétes hatású folyamatok határozzák meg.

Egy, nagyon komoly szálon kapcsolódnak a magyar és japán pénzügyi folyamatok. Ez a kapcsolat éppenséggel a két deviza ellentétes irányú mozgását hatványozza meg. Pénzügyi spekulánsok előszeretettel használják ki a kamatkülönbözetet ügyleteik során, amikor olcsó jen kölcsönből finanszírozzák magasabb kamatozású valutákban denominált befektetéseiket (mint például a magyar állampapírok). 0,5%–1%-os kamat mellett vesznek fel hitelt japán jen alapú hitelt és 8%–9%-os kamatot garantáló magyar állampapírba fektetik. Ez a kiskapu akkor záródik be nagyon hirtelen, ha vagy a forint gyengülni-, vagy/és a japán jen erősödni kezd. Ilyenkor aztán villámgyorsan adják el a befektetők a magyar állampapírokat, és fizetik vissza jenhitelüket (ezt mi, akik jenhitelünket ingatlanunkra, ingóságainkra, korábbi adósságaink rendezésére költöttük és nem likvid befektetésekbe helyeztük el, persze nem tehetjük meg). Ez a pánikszerű roham az egyébként is gyengülő forintnak/erősödő jennek olyan erőteljes pofont ad, amely a két deviza közti ollót még szélesebbre nyitja. Ilyenkor fog a japán jenben eladósodott honfitársunk hitelének törlesztő részlete az „egekbe szökni”.

A fent leírtakat tovább színesíti az a tény, hogy a forint (euróhoz viszonyított) árfolyama a közelmúltban döntötte meg történelmi csúcspontját, míg a japán jen még soha nem volt annyira „gyenge”, mint jelenleg. Az elemzők a következő évekre nézve mindkét deviza esetében jelentős korrekcióra számítanak, ami a jenben eladósodottak számára törlesztő részlet emelkedést jelent.

Ezen kedvezőtlen jóslatok bekövetkezése esetén persze ott van a „díjmentes” devizaváltás lehetősége. A devizavételi árfolyamon nyilvántartott hitelünket eladási áron euróra/svájci frankra/forintra váltathatjuk át. Amolyan láthatatlan költségként, minden egyes átváltás alkalmával a tőketartozásunk, a vételi- és eladási ár különbözetével növekszik meg. Ami a hitelt nyújtó banknak remek üzlet ...

Ha valaki jelen írás elolvasása után úgy dönt, hogy NEM jen alapú hitelt szeretne felvenni, annak szívesen segítek. Elérhetőségem: solymigabor@gmail.com, 06-70-30-492-5127. Sikerdíjat nem kérek!

Mi a legjobb befektetés? II.rész

2008-08-03T07:29:00.004+02:00

Legjobb befektetés az a „kaméleon”, amely a következő időszak gazdasági trendjeit előre érezve, „színét” (befektetési portfólióját) úgy változtatja meg, hogy ezt az időszakot a lehető legnagyobb haszon/hozam realizálásával zárja. Persze ilyen kaméleon nem létezik. Az előfordul ugyan, hogy valaki/valakik jól értik az idők szavát, de ők is hibáznak, vagy éppen csak egy jó, és nem a legjobb „színt” választják.
A pénzügyek területén nem (sem) elérhető a tökéletesség, ugyanakkor megéri törekedni arra, hogy minél jobban megközelítsük.

Cikkünk témája szempontjából kétféle típusú befektetői szemléletet különböztetünk meg:
1. a maga kezébe veszi a befektetése portfólióinak kezelését,
2. egy olyan befektetési terméket/szolgáltatást keres, amelynél elég egyszer a jó döntést meghozni.

Ez az írás azoknak szól, akik a befektetési portfóliójuk kezelését, változtatását szívesebben bízzák szakemberekre. (Egy későbbi írásomban megpróbálok azok számára is tanáccsal szolgálni, akik a portfólió-kezelés felelősségét és izgalmát maguk szeretnék átélni.)

Jó, kielégítő lépés az is, ha egy/több olyan portfóliót alakítunk ki, amely a hozam/kockázat/egyéb elvárásainknak megfelel és jóban-rosszban kitartunk mellette. Mivel ezen cikk keretében a lehető legjobb megoldás délibábját kergetjük, ennél mindenképpen jobb megoldást kell találnunk, ráadásul úgy, hogy a mi aktív közreműködésünkre ne legyen szükség.

Minden befektetési alap esetében kötelező az ún. befektetési politikát megfogalmazni (befektetési politika: a befektetési alap létrehozásakor megfogalmazott, a vagyon működtetésére vonatkozó alapelvek összessége, melynek alapján és figyelembe vételével hozzák meg befektetési döntéseiket az alapkezelő szakemberei). Ez a néhány sorban megfogalmazatott politika (milyen eszközökbe fektet; ha több eszközbe fektet, azok aránya (min., max.); cél, referencia-indexek; stb.) a kőbe vésett, megváltoztathatatlan törvénye az adott alapnak. Egyben ez a legnagyobb akadálya a tökéletességnek is. Ugyanis, ha aktuálisan egy olyan eszközbe, olyan arányban lenne érdemes átcsoportosítani befektetéseinket, ami a befektetési politika keretein kívül esik, akkor ezt csak az adott befektetési jegyek eladásával, majd egy új befektetés eszközlésével érhetnénk el. Azonban mi olyan, tökéleteshez közeli befektetést keresünk, ami nem igényli közreműködésünket…

Csigázhatnám tovább az érdeklődést, de nem szeretném a cikk érdemi részére a teljes olvasótáboromat elveszíteni. A legjobb megoldást (szerintem) az olyan strukturált értékpapírok/alapok jelentik, amelyek részben kockázatos, részben kockázatmentes eszközökbe fektetnek, de a hagyományos vegyes befektetési alapoknál nagyobb mozgásteret adnak, és nagyobb kötelezettséget rónak a befektetési alap kezelőjére. A befektetési politika itt a mögöttes eszközök felsorolását, és annak pontos meghatározását jelenti, hogy mikor, miért és hogyan alakítják ki az aktuális portfóliót. Ha kellően diverzifikált portfólióval dolgozhat az alapkezelő, és jól dolgozik, akkor élni tud azzal a lehetőséggel, hogy a befektetési portfólió összetételét legjobb tudása szerint számszerű vagy egyéb megkötés nélkül tarthatja karban.

Félreértés ne essék. Nem azt állítom, hogy strukturált kötvény/alap = jó befektetés. Nagyon sok múlik a mögöttes eszközök jó kiválasztásán (legyenek benne dinamikus növekedésre képes, abszolút kockázatmentes, hosszan tartó gazdasági depresszió idején is értéknövekedésre, vagy legalábbis értékmegtartásra képes eszközök). Sok múlik a portfólió aktualizálás gyakoriságán, és megváltoztatásának kiváltó okain. Hiába tökéletes ugyanakkor a befektetési politika, ha a befektetés kezelő szakemberek munkája nem magas színvonalú. Igazából az ő munkájuk tesz egy jó befektetést jóvá, gyengét gyengévé. A különbség a hagyományos befektetési alapok és a strukturált alapok között annyi, hogy az utóbbi esetben az alapkezelőnek sokkal nagyobb a mozgástere, lehetősége.

Mi a legjobb befektetés? I.rész

2008-08-03T07:25:00.001+02:00

Mi jogosíthat fel bennünket arra, hogy egy befektetési terméket a „legjobbnak” minősítsünk? A magas hozam? Az alacsony kockázat? A magas likviditás? A biztos pénzügyi háttér? Esetleg más…? Nyilván a felsorolt szempontok mindegyike fontos lehet. Fontosságuk súlya nagymértékben függ az egyéni preferenciáinktól is (a későbbiek során felteszek a blogra/honlapra egy olyan kérdéssort, amelyre, ha őszintén válaszolnak, nagymértékben segítheti az elképzeléseiknek leginkább megfelelő befektetések kiválasztását). A személyre szabottság fontosságának hangsúlyozása mellett mégis kiemelnék kettőt a felsorolt szempontok közül: a hozam és a kockázat. Különböző portfóliójú, különböző kockázat-szintű befektetések összehasonlítását legalább olyan abszurdnak tartom, mint különböző sportágakat űző sportolók teljesítményének összemérését (persze mindkettőre találunk bőséges példát napjaink sajtójában). A megfelelő befektetési portfólió (sportág) kiválasztásakor a legfontosabb szempontok:
1., hogy mennyi időre szeretnénk a pénzünket befektetni,
2., milyen hozamot várunk el/ mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni.

Ezen alapvető kérdések (és jó néhány részletkérdés tisztázása) után térhetünk rá arra, hogy az elvárásainknak megfelelő befektetési lehetőségek közül kiválasszuk a legjobbat.
a) Egy befektetés jobb mint a másik, ha azonos (nagyon hasonló) kockázat mellett magasabb hozamot ér el a másiknál.
b) Egy befektetés jobb mint a másik, ha azonos (nagyon hasonló) hozamot alacsonyabb kockázatvállalás mellett képes realizálni.
Persze azt előre szinte soha nem tudjuk, hogy egyes befektetések a jövőben milyen hozamot fognak elérni és az árfolyamok milyen széles sávban fognak ingadozni, de kellően hosszú időtávot választva a múltbeli hozamok, volatiritás alapján jó közelítéssel minősíthetjük azokat.
c) Egy befektetés jobb mint a másik, ha hasonló hozamot hasonló kockázatvállalás mellett képes elérni, plusz egy vagy több, olyan általunk kívánatosnak minősített tulajdonsággal rendelkezik, ami kiemeli a többi hasonló befektetés tengeréből.

Magas hozam, alacsony kockázat?!

2008-08-02T14:42:00.005+02:00

Ha ezt a szókapcsolatot hallja valakitől, akkor pénzügyi sarlatánnal van dolga. A magas hozammal kecsegtető befektetéseknek mindig és kivétel nélkül magas a kockázata. Az alacsony kockázatú befektetésektől pedig soha ne várjunk magas hozamot. Jelen cikk keretein belül nem térek ki ezen állítás igazolására, de ha mégis létezne olyan befektetési forma, amely képes alacsony kockázat mellett magas hozamot produkálni, akkor ki lenne az az őrült, aki a rendkívül volatilis részvényekbe, vagy az aktuális infláció mértékét folyamatosan alulmúló banki betéti kamatok (ha a kamatadót is figyelembe vesszük) mellett hajlandó lenne lekötni pénzét. Tehát az aranyszabály: magas hozam – magas kockázat és alacsony kockázat – alacsony hozam.

És mégis?!

Léteznek olyan lejárati hozamgaranciát meghirdető befektetési alapok, amelyek egy nap kivételével ugyanúgy „viselkednek”, mint bármely más alap: aktuális árfolyamukat az alap portfólióját képező értékpapírok árfolyamának alakulása határozza meg. Az az egy nap ami kiemeli ezen garantált alapokat társaik közül: a lejárat napja (ugyanis ezek zártvégű alapok). Ekkor a teljes futamidő alatt elért legmagasabb árfolyamon számol el az alapkezelő a befektetőkkel. Azon befektetők számára, akik a lejárat előtt nem veszik ki pénzüket az alapból, ez az árfolyam-garancia egy folyamatos tőkegaranciát jelent. Kissé érthetőbben megfogalmazva: a befektetéseink értéke a lejárat napján nem lehet alacsonyabb, mint a teljes futamidő alatt elért legmagasabb érték, a garantált árfolyam szintje minden olyan esetben emelkedik, amikor az alap aktuális árfolyama felülmúlja az addig garantált szintet.

Ha ezt a rendkívül értékes garanciát az alapkezelő egy egyébként magas kockázatú és magas hozammal kecsegtető befektetési portfólió mellé adja, akkor a befektető szempontjából megvalósul a magas hozam – alacsony kockázat mellett abszurditása. Persze a teljes képet szemlélve nem tűnik el a magas kockázat, csupán arról van szó, hogy a befektető kockázatát az alapkezelő magára vállalja. Hogy miért teszi ezt? Jó kérdés. Az én személyes véleményem szerint azért, mert íly módon elérhetik azt, hogy a gazdasági válságok, visszaesések idején a befektetők ne vonják ki dollár-milliárdjaikat a részvényalapokból. Másrészt a lejárati garancia perspektívájával az alapvetően rövidtávú befektetéseket kedvelőket is sikeresebben teszik hosszú távú ügyfelekké. Harmadrészt ezen termékek egy olyan, értékpapír alapú befektetések számára eddig elérhetetlen, hatalmas célpiacon is képesek megállni a helyüket, amelyet a mindennemű kockázatvállalástól ódzkodó, hosszú távú megtakarításaikat is bankbetétekben tartó (a magyar lakosság többségét jelentő) tömegek képeznek.

Megtakarítás, befektetés, hitel, kölcsön

2008-07-19T10:44:00.000+02:00

Solymosi Gábor független pénzügyi tanácsadó vagyok. Ez a munkám és a legfőbb hobbim. Egy alkusz- (bróker-) cég területi igazgatója, és egy hitel-lízing iroda területi képviselőjeként dolgozom.

Egyre népszerűbb szakmámat sok nagy brókercég és sok kis magányos farkas űzi.

Elsősorban olyan leendő ügyfeleknek érdemes felvenni velem a kapcsolatot, akik a teljes pénzügyi palettáról szeretnék a számukra legmegfelelőbb ajánlatot kiválasztani, akik nem a legegyszerűbb, hanem a legjobb megoldást keresik.

Ez a frissen indult blog - és a reményeim szerint hamarosan elkészülő honlapom - kettős célt szolgál: egyrészt szeretnék abban segíteni, hogy pénzügyi jellegű döntéseik meghozatalakor milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, másrészt olyan megtakarítási-, befektetési- és hiteltermékeket szeretnék figyelmükbe ajánlani, amelyek egyedülállóan jók, újszerűek és megismerésre érdemesek.

Üdvözlettel:

Solymosi Gábor