„Szóval, kedves Kovács úr, az Ön hitelének havi törlesztő részlete 70.670 Ft, ha forint alapú hitelt vesz fel; 43.600 Ft, ha CHF alapú- és 38.400 Ft, ha a hihetetlenül kedvező jenhitelt választja. Akkor melyik legyen, Kovács úr?” – Ezzel a rendkívül kifinomult eladástechnikával értékesítik országszerte a „sorszámhúzogatós” ügyfélterekben a magyar jelzálog piac újdonságát, a japán jen alapú jelzáloghitelt. Abban az esetben, ha Kovács úr esetleg a végső rábólintás előtt a kockázatokról és mellékhatásokról érdeklődne, akkor tájékoztatják arról, hogy az árfolyamkockázat azért nem jelent problémát, mert jenhitelének devizanemét díjmentesen meg tudja változtatni.
Ahhoz, hogy a kockázatokról teljes és korrekt képet kapjunk, azt kell megvizsgálnunk, hogy mit nyerhetünk és mit veszíthetünk, és mi a valószínűsége annak, hogy nyerünk ill. veszítünk. Persze a kockázatok ismeretében is dönthet úgy Kovács úr, hogy neki az alacsony induló törlesztő részlettel bíró jenhitel tetszik. De az biztos, hogy nem hazánkban lenne a jen alapú hitelek aránya a legmagasabb Európában a lakossági hitelpiacon, ha mindenki tisztában lenne a jenhitel kockázataival.
Ha valaki jelen írás elolvasása után is úgy dönt, hogy jen alapú hitelt szeretne felvenni, annak szívesen segítek. Elérhetőségem: solymigabor@gmail.com, 06-30-492-5127. Sikerdíjat nem kérek!
Devizahitelek esetében csak az induló törlesztő részletet tudják pontosan megmondani, az, hogy a további hónapokban mennyit fizetünk annak a függvénye, hogy az adott deviza (amelyben 
hitelünket nyilvántartják) és a forint árfolyama hogyan fog változni a jövőben. Ez a kockázat CHF és EUR alapú hitelek esetén is fenn áll. Ezeknél két stabil, szűk sávban mozgó valuta áll szemben az instabil, nagy kilengéseket produkáló hazai fizetőeszközzel. 90%-ban a forint árfolyamának ingadozása miatt nő ill. csökken ezen hiteleink törlesztő részlete. A japán jen alapú hitel esetében két, rendkívül volatilis (azaz változékony) valuta jelenti a hitel két lábát. Két olyan ország pénzneme, amely mind földrajzilag, mind gazdaságilag nagyon messze van egymástól, devizájuk árfolyamának alakulását teljesen különböző – és mint látni fogjuk –, gyakran ellentétes hatású folyamatok határozzák meg.
hitelünket nyilvántartják) és a forint árfolyama hogyan fog változni a jövőben. Ez a kockázat CHF és EUR alapú hitelek esetén is fenn áll. Ezeknél két stabil, szűk sávban mozgó valuta áll szemben az instabil, nagy kilengéseket produkáló hazai fizetőeszközzel. 90%-ban a forint árfolyamának ingadozása miatt nő ill. csökken ezen hiteleink törlesztő részlete. A japán jen alapú hitel esetében két, rendkívül volatilis (azaz változékony) valuta jelenti a hitel két lábát. Két olyan ország pénzneme, amely mind földrajzilag, mind gazdaságilag nagyon messze van egymástól, devizájuk árfolyamának alakulását teljesen különböző – és mint látni fogjuk –, gyakran ellentétes hatású folyamatok határozzák meg. Egy, nagyon komoly szálon kapcsolódnak a magyar és japán pénzügyi folyamatok. Ez a kapcsolat éppenséggel a két deviza ellentétes irányú mozgását hatványozza meg. Pénzügyi spekulánsok előszeretettel használják ki a kamatkülönbözetet ügyleteik során, amikor olcsó jen kölcsönből finanszírozzák magasabb kamatozású valutákban denominált befektetéseiket (mint például a magyar állampapírok). 0,5%–1%-os kamat mellett vesznek fel hitelt japán jen alapú hitelt és 8%–9%-os kamatot garantáló magyar állampapírba fektetik. Ez a kiskapu akkor záródik be nagyon hirtelen, ha vagy a forint gyengülni-, vagy/és a japán jen erősödni kezd. Ilyenkor aztán villámgyorsan adják el a befektetők a magyar állampapírokat, és fizetik vissza jenhitelüket (ezt mi, akik jenhitelünket ingatlanunkra, ingóságainkra, korábbi adósságaink rendezésére költöttük és nem likvid befektetésekbe helyeztük el, persze nem tehetjük meg). Ez a pánikszerű roham az egyébként is gyengülő forintnak/erősödő jennek olyan erőteljes pofont ad, amely a két deviza közti ollót még szélesebbre nyitja. Ilyenkor fog a japán jenben eladósodott honfitársunk hitelének törlesztő részlete az „egekbe szökni”.
A fent leírtakat tovább színesíti az a tény, hogy a forint (euróhoz viszonyított) árfolyama a közelmúltban döntötte meg történelmi csúcspontját, míg a japán jen még soha nem volt annyira „gyenge”, mint jelenleg. Az elemzők a következő évekre nézve mindkét deviza esetében jelentős korrekcióra számítanak, ami a jenben eladósodottak számára törlesztő részlet emelkedést jelent.
Ezen kedvezőtlen jóslatok bekövetkezése esetén persze ott van a „díjmentes” devizaváltás lehetősége. A devizavételi árfolyamon nyilvántartott hitelünket eladási áron euróra/svájci frankra/forintra váltathatjuk át. Amolyan láthatatlan költségként, minden egyes átváltás alkalmával a tőketartozásunk, a vételi- és eladási ár különbözetével növekszik meg. Ami a hitelt nyújtó banknak remek üzlet ...
Ha valaki jelen írás elolvasása után úgy dönt, hogy NEM jen alapú hitelt szeretne felvenni, annak szívesen segítek. Elérhetőségem: solymigabor@gmail.com, 06-70-30-492-5127. Sikerdíjat nem kérek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése